Megdöbbentő adat, hogy Magyarországon évente hatezren vakulnak meg betegségek szövődményeként. A látás elvesztésének oka elsősorban a cukorbetegség miatt kialakuló retinakárosodás, a szürke és zöld hályog, illetve a látóideg-sorvadás.

Nem ritka az éles látást befolyásoló, azonban vakságot nem okozó makula- (a retina centrális látásért felelős része) degeneráció. Ennek előfordulási gyakorisága 65 éves kor felett 20, míg a 85 évnél idősebbek körében 35 százalék. A dohányzás a háromszorosára növeli a betegség kialakulásának esélyét, az örökletesség pedig a betegek 60 százalékánál figyelhető meg – minderről dr. Gombos Katalin, a Szent János Kórház főorvosa beszélt az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem novemberi előadásán.

A makuladegenerációnak két típusa létezik. A száraz forma nagyon lassan alakul ki, viszont helyes táplálkozással, odafigyeléssel a folyamat erősen lassítható. Egyelőre nem lehet gyógyítani, bár az őssejtkutatások reménykedésre adnak okot.

A másik típus a nedves forma, ami az erek elváltozására vezethető vissza. Ennek létezik injekciós kezelése, ami eltünteti az ödémát a szemfenékről. Bár ez sem gyógyítja a betegséget, jelentősen csökkentheti a nem látó folt méretét.

Akkor kell makuladegenerációra gondolni, ha torzulva látjuk a betűket, esetleg hullámosnak a ház egyébként egyenes tetejét – ilyen esetekben azonnal forduljunk szemorvoshoz! Kialakulását gátolja a C- és E-vitamin, a cink, a béta-karotin, a szelén és a réz, valamint a lutein és a zeaxanthin bejuttatása a szervezetbe – utóbbiak a spenótban és a kukoricában is megtalálhatók.

Könnyen vaksághoz vezethetnek a cukorbetegség miatt jelentkező retinaeltérések. Ezek megelőzéséhez hozzájárul a cukorszint és a vérnyomás beállítása, illetve a lézerkezelés alkalmazása. Nagyon fontos a szűrés, a cukorbetegek látását minden évben ajánlatos ellenőrizni, így időben elvégezhető a látásmentő beavatkozás.

A vakság harmadik oka lehet a tíz feletti dioptriás rövidlátás. Különösen a koraszülöttek veszélyeztetettek, míg ha mindkét szülő rövidlátó, az örökletesség eléri az 50 százalékot. Szemhossznövekedést, azaz rövidlátást okoznak a közeli látást igénylő, illetve a rossz megvilágításban végzett tevékenységek. Jó tudni, hogy a lézeres szemműtét után a dioptria ugyan eltűnhet, azonban a szem hossza és a lehetséges szövődmények megmaradnak.

Vakság alakulhat ki a zöld hályogból is, ami valójában a szem belnyomásával összefüggő látóideg-károsodás. Nincsenek előzetes tünetei, ráadásul a pillanatnyi állapotot csak megtartani lehet, gyógyítani, jobbá tenni nem. Ezért kap ebben az esetben is komoly szerepet a szűrés. A főorvosnő szerint 40 év felett legalább kétesztendőnként mindenkinek el kellene mennie részletes szemvizsgálatra, ami nem egyenlő a dioptriameghatározással.

A rizikófaktorok között szerepel a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a nem megfelelő táplálkozás, a szteroidok, a háromnál több napi kávé és a nagymértékű energiaital-fogyasztás. Vaksághoz vezethet az elhanyagolt szürke hályog is, ami a szemlencse elszürkülését, ezáltal a látóélesség elvesztését jelenti. Szomorú adat, hogy bár gyógyítható, Magyarországon egyre többen vakulnak meg az egyébként sikerrel operálható szürke hályog szövődményei miatt, amit az UV-B besugárzás, a rossz táplálkozás és a cukorbetegség is előidézhet.

Ami a megelőzést illeti, az antioxidánsok és a fehérje bevitele lehet megoldás, illetve a napszemüveg használata. Igaz a megállapítás, hogy nem a sötét lencse a jó lencse, hanem az, amelyiknek az anyaga szűri a káros sugarakat – ezért kell mindenképpen jó minőségű napszemüveget vásárolni.

(em.)