Az íriszdiagnosztika, más néven iridológia az alternatív gyógyászat körébe tartozó diagnosztikai módszer. Fontos kiegészítő információkkal szolgálhat, de a hagyományos orvosi értelemben nem tekinthető specifikus állapotfelmérésnek. Adatokat szolgáltat a hajlamokról és a szervezetben fennálló összefüggésekről. Lényege, hogy a szivárványhártya (latinul: iris) és az ínhártya (sclera) felületén látható színek, minták és a szem egyéb jellegzetességei alapján információkat szerez a páciens általános egészségi állapotáról.

Az íriszdiagnosztikát alkalmazók megfigyeléseiket úgynevezett írisztérképekkel vetik össze, amelyek a szivárványhártyát az egyes testrészeknek és szerveknek megfeleltetett részterületekre osztják. Segítségével tesznek különbséget az egészséges és a gyulladt, beteg, túlműködő szervek között. Az íriszdiagnoszták szerint így információ nyerhető a páciens betegségre való hajlamairól, a múltbeli betegségekről és a jövőben esetleg kialakuló kóros egészségi állapotról. Fontos tudni, hogy az íriszképen nem a betegségeket látjuk, ugyanis az elváltozások létrejötte összetett következmény. Ebből az is következik, hogy az íriszdiagnosztikát nem ajánlott önálló és kizárólagos módszerként alkalmazni.

Az örökletes tényezők, a belső szervi megbetegedések, a toxikus anyagok, a stresszhelyzetek különböző nyomokat hagynak az íriszen. Egy nagyon pontos szervtérkép alapján következtetni lehet a teljes szervezet működésére és a betegségekre. Az egészség fenntartásában fontos szerepet játszik az elemzés, hiszen így célzottan tudunk figyelni egészségünkre.

Az íriszből kiolvashatók az öröklött és szerzett tulajdonságok, az energiaszint, a betegségek, amelyek életünk során kialakultak. Megkülönböztetjük a limfatikus (kék szem) és a hematogén testalkatot (barna szem), valamint a kevert formákat. A világos szem általában idegrendszeri érzékenységre, ingerültségre, álmatlanságra, valamint fáradtságra való hajlamra utal. A sötét szeműek gyakrabban fáradékonyak, depresszióval küzdenek, lassabb az anyagcseréjük, télen a fényhiány hatására fokozottan erősödhetnek ezek a tünetek. A kevert szemszínűeknél a betegségekre való hajlam genetikusan determinált.

Érdekes megfigyelés, hogy születéskor a szem színe mindig kék, viszont ha a kismama dohányzott, a csecsemő szeme színe zöldessárga lesz, ha sok csokoládét, kávét, édes ételt fogyasztott, a gyermek szeme bebarnulhat. Amennyiben az édesanya sok húst és sót evett, az reumahajlamot okoz a csecsemőnél, akinek az írisze szürke színű.

mm.