– A „Lipótmező”, azaz az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása után sokan úgy gondolták, veszélybe kerül Budán a stroke-betegek ellátása. Volt alapja az átszervezés miatti félelmeknek?

– A Szent János Kórházban évtizedek óta működik stroke-centrum, amit dr. Lipcsey Attila professzor hozott létre a korábbi neuropszichiátriai osztályon. 2001-ben jött létre a stroke-ellátásért is felelős önálló neurológiai osztály. A 2007-ben megszűnt OPNI-tól az országos stroke-ellátás szervezése az Országos Klinikai Idegtudományi Intézethez (OKITI) került, de mi is vettünk át betegellátó feladatokat. Mindez nem okozott fennakadást, a budaiak akut stroke-ellátása azóta is folyamatosan biztosított. Osztályunk 2009 óta végez vérrögoldó (thrombolysis) kezeléseket, amiknek a száma évről évre emelkedik, sok esetben mi látjuk el más budapesti központok helyettesítését. A sürgősségi stroke-ellátás vérrög-eltávolító (thrombectomia) kezeléssel is kiegészült az utóbbi években, ezt az OKITI-vel és az Országos Mentőszolgálattal szoros együttműködésben biztosítjuk a betegeknek. A stroke-ot elszenvedő páciensek gondozásával is foglalkozunk. Nálunk létesült a stroke-osok mesterséges táplálásának első központja, mi dolgoztuk ki a nyelészavarral kapcsolatos szakmai feladatok országos irányelvét. A betegellátáson kívül orvostanhallgatók oktatását, szakorvosjelöltek továbbképzését végezzük nagy számban, továbbá a szakmai kutatás is hozzátartozik tevékenységünkhöz. A stroke-prevencióban ugyancsak részt veszünk, elsősorban felvilágosító kampányok és szűrőnapok szervezésével.

– A hírek szerint hamarosan a legkorszerűbb diagnosztikai berendezésekkel gyarapodik az Új Szent János Kórház, így a stroke-központ is. Mit tudnak ezek az eszközök?

– Az idén szolgálatba álló MRI (mágneses rezonancia-képalkotó berendezés) és DSA (az erek ábrázolására szolgáló digitális röntgen) jelentős mértékben javítják majd a heveny stroke-ellátást: lehetőséget teremtenek olyan vizsgálatokra és beavatkozásokra, amik eddig csak más intézményekben voltak elérhetők. A DSA neurológiai vonatkozású alkalmazása során kiváló minőségben ábrázolja az agyi érhálózatot. Az MRI és a DSA mellett a most beüzemelésre kerülő, több mint húszmillió forint értékű nyakiér-ultrahangkészülék is nagyban segíti a hatékony gyógyítómunkát, ez az eszköz ma a legmodernebb technikát képviseli Magyarországon.

– Sokakat foglalkoztató kérdés a stroke kapcsán: tehetünk-e valamit, hogy megelőzzük?

– A stroke korszerű kivizsgálása és modern kezelése mellett is a legfontosabb feladat a megelőzés, a kockázatok csökkentése. A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájával közösen végzett tudományos kutatás igazolta, hogy a betegség kialakulását döntően az emberek egészséges életmódja és a kockázati betegségek korai felismerése, a kezelési előírások betartása befolyásolja. A betegség megelőzése érdekében azzal tehetjük a legtöbbet, ha kerüljük a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást, napi rendszerességgel mozgunk – akár gyalogolunk – a szabad levegőn. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vérzsírbetegség és a szívritmuszavarok időben történő felismerése és az orvosi utasítások betartása ugyancsak záloga a stroke elkerülésének.

– Úgy tudjuk, a stroke-megelőzésbe hamarosan az óvodás korosztályt is bevonják. Hogyan tudják a legkisebbek segíteni az időseket, akik a leginkább veszélyeztetettek?

– A stroke valóban elsősorban az idősebb korosztály betegsége. A megelőzést szolgáló kampányok során eddig elsősorban arra fókuszáltunk, hogy az érintettek időben azonosítani tudják a tüneteket, mert a négy-hat órás „időablakról” – amikor még időben lehet kezelni a legmodernebb eljárásokkal a stroke döntő többségét – sokan lemaradnak, azaz nem kerülnek be a kórházba. Nem gondoltunk azonban arra, hogy az egyedül élők esetében nincs, aki mentőt hívjon. A XII. kerületben kifejezetten magas az idősek, köztük a magányosok aránya. Az egyedül élők, különösen a nők – akik a demográfiai mutatók alapján többen vannak, mint a férfiak – nagyszülőként gyakran vállalják az unokák felügyeletét, ezért fontos lehet, hogy a gyerekek is fel tudják ismerni a stroke tüneteit. Az Európai Stroke Társaság és a stroke-betegek civil szervezeteinek európai szövetsége (SAFE) közreműködésével született meg az óvodásokat felkészítő program, ami az úgynevezett Angels-szerveződés érdeme. Ennek hazai adaptációja immár másfél éve zajlik az osztályunk közreműködésével.

– Van, ahol már működik a program?

– A világon másodikként szeretnénk elindítani a programot – az első egy görögországi óvoda, ahol a kidolgozott módszertan tesztelése zajlott. Foglalkozásainkat elsőként a Hegyvidéki Mesevár Óvodában indítanánk el, várhatóan ősszel. Az oda járó gyerekek szülei tavaly már részt vettek egy felkészítő találkozón. A tervek szerint öt egymást követő héten egy-egy negyedórányi foglalkozást tartunk majd az óvodásoknak. Ezeken először levetítenénk egy rövid, egy-két perces, az ismereteket mese formájában közvetítő animációs filmet, amelyről aztán az orvosaink beszélgetnének a gyerekekkel. A foglalkozássorozat játékos keretek között mutatja be az óvodásoknak, hogy miképpen ismerhetik fel a stroke-ot a legjellemzőbb tünetek – a bénult arc, a leesett kezek, az elakadt beszéd – alapján, valamint azt is megtanulhatják, hogyan tudják a legegyszerűbben értesíteni a mentőszolgálatot. Úgy gondolom, ebben a programban nem illet meg bennünket a tévedés joga, hiszen óvodásokkal dolgozunk. Emiatt meglehetősen hosszúra nyúlt az előkészítési szakasz, ám rendkívül körültekintően kell eljárnunk, nem engedhetjük meg, hogy akár egyetlen gyermeket is megijesszünk a témával. A részletesen kidolgozott és letesztelt programot a XII. kerület összes óvodájába szeretnénk majd elvinni, ezután pedig, a hegyvidéki tapasztalatok birtokában, az egész országban elérhetővé tennénk a nemzetközi kezdeményezés nálunk meghonosított, magyar változatát.

z.