Miért fontos a D-vitamin? Milyen betegségeket okoz a D-vitamin hiány?
A D-vitamin az egyik legősibb vegyülete szervezetünknek, melyre szinte valamennyi szervrendszerünk megfelelő működéséhez szükség van. Hiánya vagy alacsony szintje számos betegség kockázatát növelheti.
A D-vitamin hiány leggyakoribb télen és tavasszal a nyáron és ősszel mérhető 50-60% körüli gyakoriság erre az időszakra 70-80%-ra emelkedik.
A D-vitamin legismertebb hatása a csontok épségének megőrzése, mely döntő mértékben a kalcium-háztartás szabályozásán keresztül történik. A Kalcium a csontok alapvető építőanyaga, mely a bélből szívódik fel, s ehhez pedig D-vitamin szükséges.
Tudnunk kell azt is, hogy az alacsony D-vitamin szint (kisebb mint 15 ng/ml) számos betegség kockázatát megnöveli, a daganatos megbetegedésekét, szív-érrendszeri betegségeket, magas vérnyomást, agyvérzést, meddőséget, asthmát, időskori macula degenerációt. Jótékony hatású sclerosis multiplexben, gyulladásos reumatológiai és egyéb atutóimmun kórképekben. Felnőtteknél a 2-es típusú cukorbetegség és túlsúly kialakulásának kockázatát is fokozza a D-vitamin hiánya. Akiknek alacsonyabb a D-vitamin szintjük, kétszer nagyobb mértékű a depressziójuk, és a figyelem, koncentrálóképesség is hanyatlik mintegy 60%-kal a felmérések szerint.
Hogyan tudom a D-vitamin szintemet ellenőriztetni, ill. van-e ideális D-vitamin szint?
Szervezetünk D-vitamin-háztartásának szintjéről könnyen felvilágosítást kaphatunk egy egyszerű vérvételt követően. A normális értéket és a szükséges D-vitamin adagolást azonban mindenképpen helyes ha kezelő orvosával megkonzultálja.
Melyek a D-vitamin tartalmú élelmiszerek?
Elsődlegesen az anyatej, de egyéb tejféleségek (tehéntej, kecsketej), kefir, joghurt, tejszín, kemény sajt, margarin, hering, lazac, kaviár, tojássárgája, csukamájolaj, borjúhús, marhahús, tőkehalmáj, 100%-os narancslé, csiperke gomba azok élelmiszerek melyekben jelentős a D-vitamin tartalom.
Megfelelő táplálkozás és napozás elég, vagy szükséges pótolni a D-vitamint?
Előzetesben annyit meg kell jegyezni, hogy fontos elkülöníteni, a D-vitamin-kezelést a D-vitamin-pótlástól. A 30 ng/ ml-es normálérték eléréséig D-vitamin kezelésről, a normál tartományban lévő D-vitamin-érték fenntartásakor D-vitamin pótlásról van szó.
Bár jól ismert, hogy a szervezetünk számára szükséges D-vitamin mintegy 80%-a a napfény hatására a bőrben termelődik , és a D-vitamin igényünk 10-20%-a a kiegyensúlyozott táplálkozással biztosítható, de a legtöbb esetben ezek nem elegendőek az ideális D-vitamin szint eléréséhez.
Még a megfelelően összeállított diétával is csak a szükséges mennyiség tizedét tudnánk bevinni, egy órányi napozással teljes testfelületen, faktoros krémek nélkül 10.000 NE D3 vitaminhoz jutunk, de ezt megoldani minden nap szinte lehetetlen.
A D-vitamin adagolását és a javasolt készítmény típusát mindenképpen a kezelő orvosára kell bízni.
Túladagolható a D-vitamin?
A D3 vitamin túladagolás teljesen alaptalan. Éveken keresztüli nap, mint nap több mint 10.000 NE D3 vitamin volna képes túladagolást okozni, de ez a dózisbevitel képtelenség. A biztosan toxikus, kórosan emelkedett kalciumértékkel járó napi dózis 10 000 NE körül lehet.
Igaz, hogy a D-vitaminnak betegség megelőző hatása is van?
Elsődleges a csontanyagcserében, s ezáltal az oszteoporózisban és a kórképpel együtt járó csonttörések megelőzésében a vitathatatlan jelentősége.
Erősíti az immunrendszerünket, így a legtöbb gyulladásos és autóimmun kórkép kialakulásában bizonyítottan védő szerepe van, valamennyi transzplantált szerv túlélését javítja.
Az 1-es típusú diabetes kifejlődésében a D-vitamin hiány szerepe említésre méltó.
A legfontosabb kardiovaszkuláris rizikófaktorok közül a vérnyomás és érelmeszesedés is összefügg a D-vitamin ellátottságunkkal.
Számos vizsgálat igazolta, hogy a D-vitamin gátolja a daganatos sejtek szaporodását, burjánzását, így tumor megelőzésben is kiemelkedő a szerepe, elsősorban vastagbélrák, emlő – és prosztatarák kifejlődésében.
Tudományos vizsgálatokkal igazoltan véd a H1N1 vírus ellen, napi 1.200 NE D3 vitamin kiegészítés hatására 42% -kal csökken a valószínűsége, hogy pl. egy iskolás gyermek influenzás lesz.
Budapest, 2013.05.14.
Dr. Ferenc Mária