Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Egészséges Hegyvidék

A korai felismerés életet menthet

Ma már a férfiaknak is meg kell barátkozni a gondolattal, hogy egészségük megőrzése, vagy egy esetleges meglévő betegség korai felismerése érdekében elmenjenek a szűrővizsgálatokra – hangsúlyozta dr. Kovács András az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi előadásán. A szakember az urológiai daganatok legjellemzőbb tüneteivel ismertette meg a hallgatóságot.

Az urológiai megbetegedések a herék, illetve a prosztata kivételével a férfiaknál és a nőknél egyaránt megjelenhetnek. A kórházak urológiaosztályain a betegek 65 százaléka férfi. Ez az arány a szűréseken megfordul, az erősebb nem képviselői ugyanis legtöbbször csak akkor mennek el orvoshoz, ha már nagy a baj – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem keretében megtartott előadását követően dr. Kovács András, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített kórházak urológiai osztályának vezetője.

Mint elmondta, a leggyakrabban előforduló prosztatamegbetegedésekre három tünetből lehet a legbiztosabban következtetni. Ezek: a nehéz vagy a túl gyakori vizeletürítés, valamint a véres vizelet megjelenése. Panaszmentesség esetén is 45 éves kor felett már érdemes, 50 éves kortól pedig erősen javallott elmenni az éves szűrésre, ami tapintásos vizsgálatból és a PSA szint ellenőrzéséből áll.

A heredaganat kialakulása is – amikor a here súlyos, tömött és megnagyobbodott – részben korfüggő, elsősorban 18 és 30 év között jelentkezik, s eleinte szinte soha nem okoz fájdalmat. Bármilyen herenagyobbodás esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, annak ellenére, hogy az elváltozások nem feltétlenül rosszindulatúak. Ilyen a herevízsérv, amikor a herezacskófél akár almaméretű is lehet, vagy a lúdtollszerűen megvastagodott érképlet, a here-visszértágulat. Utóbbi a termékenységet is befolyásolhatja, hiszen sorvadást, zsugorodást eredményezhet.

Jó hír ugyanakkor, hogy az onkológiai kezelések egyre hatékonyabbak és sokoldalúbbak, az urológiai daganatok nagy eséllyel gyógyíthatók. Tudomásul kell venni azonban, hogy a korai felismerést még a modern orvosi technológiák sem pótolhatják – hangsúlyozta dr. Kovács András, aki szerint a legtöbb gondot az okozza, hogy míg a nők tizenéves koruktól kezdve rendszeresen járnak nőgyógyászhoz, a férfiakat sokkal később kell erre rávenni. Szerencsére egyre több a biztató jel, az utóbbi években érezhetően megnőtt azoknak a száma, akik bár panaszmentesek, maguktól elmennek a vizsgálatokra.

A teljesen fájdalommentes alapszűrés a telt hólyaggal végzett alhasi ultrahangvizsgálattal kezdődik, ami fényt deríthet a hólyagban domborodó prosztatamegnagyobbodásra, illetve a hólyagkő jelenlétére – vagy legalábbis ezek gyanújára. Első lépésben szintén az ultrahang mutatja meg, hogy a vesékben van-e pangás, daganat, valamilyen tágulat, vagy elzáródás, ciszta, esetleg kövesedés.

A hólyag ürítése után az ultrahanggal egyértelműen felfedezhető a vizelet-visszamaradás, aminek okát mindenképpen ki kell deríteni. Erre szolgál a végbélen keresztül végzett rektális digitális vizsgálat, ami a prosztata megtapintását jelenti. Daganatszerű elváltozás észlelése esetén PSA laborra rendelik be a pácienst. Ha ezek után sem zárható ki a daganat, következik a biopszia, azaz a szövettani vizsgálat, amiből egyértelműen megállapítható a rák jelenléte a prosztatában.

Miközben a férfiaknál a prosztatát és a heréket érintő betegségek a leggyakoribbak, a hölgyek esetében a vesére visszavezethető deréktáji fájdalmak, a vesemedence-gyulladás, hólyaghurutok fordulnak elő leginkább. Rendkívül gyakori a kevésbé veszélyes, de annál kellemetlenebb felfázás, amivel az anatómiai elváltozások kizárása érdekében mindenképpen urológushoz kell fordulni, amenyiben vizelési panaszokkal együtt jelentkezik.

Knp.