Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Egészséges Hegyvidék

Gyermekeink gerince I.

A tartáshibák csökkentésére, egyúttal a felnőttkori porckopásos gerincbetegségek elsődleges megelőzésére az iskolának több eredményes eszköze is lehet:

A mozgásszegény, ülő életmód ma már a gyermekkorban is általános. Ennek hatására a gyermekek és fiatalok körében rendkívül elterjedté vált a tartáshiba: már az óvodáskorban 62 %-ban fordul elő (Pellet Sándor ortopéd szűrései Gödöllőn), s ez az iskolai évek alatt sem csökken. A középiskolások között 80 %-ra tehető azon tanulók aránya, akiknél vagy tartáshiba van (kb. 65 %), vagy kezelendő fiatalkori gerincbetegség (Scheuermann kór és valódi scoliosis, együtt kb. 15 %) (Fejérdy Gábor ortopéd szűrései Kismaroson és Budapesten, Lazáry Áron ortopéd és munkatársai szűrései Pásztón, Szentgotthárdon és Budapesten).

A tömegesen előforduló tartáshiba még nem betegség, de ha úgy marad, akkor a gerinc fiatal felnőttkori porckopásának „ágyazhat” meg.

A mozgásszegénység miatt a testtartásért felelős izmainkat keveset és helytelenül használjuk, ezért egyes izmaink zsugorodnak, más izmaink gyengülnek, a testtartásunk hibás lesz és felborul az izomegyensúly. Emiatt a gerincnek olyan kis képleteire kerül a gravitáció okozta szinte állandó terhelés, amik nincsenek erre méretezve. Az izomegyensúly felborulása és a gerinc túlterhelt képletei miatt következik be később, a fiatal felnőttkorban a csigolyaközti porcok kopása, mely egyúttal kóros mozgékonyságot idéz elő a gerinc kisízületeiben is, s e két folyamat egymást rontja. Végül a csigolyaközti porc elődomborodása és a kisízület meszesedése a gerinccsatorna szűkületét eredményezi.

Mit tehet a szülő gyermekei gerincének védelmére?

 

1. Érje el, hogy gyermekei minden nap vegyenek részt testedző foglalkozáson. Erre legegyszerűbb megoldás a mindennapi testnevelés. A szülők támogassák gyermekeik lelkes részvételét a mindennapi testnevelésben, ha nehézségek vannak, azok megoldásában segítsenek – semmiképpen ne adjanak, ne szerezzenek fölösleges felmentést (azzal saját gyermeküknek éppen nem a javát szolgálják). Mindennapi testnevelésre az óvodában is szükség van, ott viszonylag könnyű is megcsinálni, hiszen ott egész nap van idő a gyerekekkel foglalkozni, abba belefér a napi torna is. Nem baj, ha nincs külön tornaszoba, lehet tornászni az óvoda csoportszobáiban, jó idő esetén a szabadban is.

2. A hétvégéken a család menjen minél többször kirándulni, ez nemcsak kitűnő mozgásprogram, hanem egyúttal a természet szeretetére is nevel, és főleg jó közös program a család egésze részére. (Nagyon kell a gyermekeknek a figyelem és a velük közösen szerzett jó élmények sokasága is!)

3. Az otthoni tanulóhelyet (széket és asztalt) a gyermek testméreteire figyelemmel alakítsuk ki. A gerinc szempontjából akkor jó a szék, ha az alábbi követelményeknek megfelel:

  1. a szék magassága és az ülőfelület hosszúsága lehetővé teszi, hogy az ülőfelületen egészen a széktámláig hátracsúsztassuk fenekünket, és eközben talpunk a földön nyugodjon
  2. a szék támlája olyan helyen és olyan helyzetben van, hogy a medencecsontunk tetejét és a derekunkat neki tudjuk támasztani
  3. a szék támlája nem túl hosszú, és így nem gátolja a lapockák és a hát felső része elhelyezkedését
  4. a szék támlája úgy van kiképezve, hogy író helyzetben is és figyelő helyzetben is meg tudja támasztani a medencecsont tetejét és a derekat
  5. a szék ülőfelületének elülső széle nem éles, és így nem nyomja a combot, vagyis nem gátolja a vérkeringést

Hogyan üljünk a széken helyesen?

  1. A fenékkel csússzunk egészen hátra, addig, ameddig csak lehet.
  2. Támasszuk neki a medencecsontunk tetejét és a derekunkat a szék támlájának. Ha a szék erre nem alkalmas, akkor tegyünk a derekunk mögé kispárnát. Ha nincs kéznél más, akkor a kezünket hátratéve is kiválóan meg tudjuk támasztani a medencecsontunk tetejét és a derekunkat.
  3. A lábunkat támasszuk a földre (ha a gyermek túl kicsi a szék magasságához képest, akkor dobozra tegye a lábát). A derekat terheli, ha a láb nem támaszkodik.

Az asztal magassága igazodjon a testméretekhez, tehát kisiskolás gyermeknek más asztalra van szüksége, mint a „felnőtt-méretű” egyénnek. Igazán gerinckímélő asztalnak az tekinthető, amelyiknek a lapja megdönthető.

Ékpárna: Tehetünk a szék ülőfelületére ékpárnát (a gyógyászati segédeszköz boltokban kapható), mely megemeli az ülőcsontot, ezzel a medencét és az ágyéki gerincet jobb helyzetbe hozza, mikor az asztal mellett ülve tanulunk vagy rajzolunk. A gyógyászati segédeszköz boltokban kapható egy másik ügyes szék-javító eszköz is, ez az ágyéki gerincet támasztja meg üléskor.

4. Egyéb használati tárgyak gerinckíméleti szempontjai:

Fekhely: Az ágy inkább kemény legyen, mint puha, és ne legyen gödrös.

Kerékpár: A gerinc szempontjából az a jó kerékpár, melyen egyenes derékkal lehet ülni.

Iskolatáska: A becsomagolt iskolatáska súlya ne haladja meg a gyermek testsúlyának 10 %-át. Ennek érdekében a szülőknek és a pedagógusoknak sokat kell még közösen dolgozniuk, mert a gyerekek ma jóval nehezebb táskákat cipelnek, és ezen a közös akarat segíthet leginkább.

5. Úszás: Ha a szülő teheti, tanítsa meg és vigye gyermekeit úszni, mert az úszás a gerinc szempontjából fontos izmokat kiemelkedően jól erősíti, de emellett a stressz-oldásnak, a lelki egészségnek is kitűnő segítője, sőt a keringés és a légzés fejlesztője is.

 

Budapest, 2013.05.14.

 

Dr. Somhegyi Annamária Ph.D.