A hivatalos terminológia szerint a tumor nem más, mint növedék, szövetszaporulat, daganat. Lehet jóindulatú (benignus), rosszindulatú (malignus) és köztes vagy átmeneti állapotú (semimalignus). A jóindulatú daganatot általában tok veszi körül, ilyen a lipóma, esetleg üreges (ciszta). Ezekkel elsősorban akkor kell foglalkozni, ha túl nagyra nőnek, vagy fájdalmat okoznak. A semimalignus legfontosabb tulajdonsága, hogy nem képez áttétet, ugyanakkor, mivel nincs tokja, mélyen behatol a környező szövetekbe, amikben jelentős károkat idéz elő.

Áttétet a malignus okoz. Az első áttét a daganat környezetében jelenik meg, idővel azonban a vérárammal és a nyirokrendszeren keresztül az egész testben szétszóródhat. Ezért a diagnózis során a daganat érellátását különös gondossággal figyelik – mondta dr. Nagy Judit belgyógyász, háziorvos, foglalkozás-egészségügyi szakorvos az Idősek Egészség Iskolája májusi összejövetelén.

A Budai Egészségközpont szakembere megjegyezte: 2003 és 2017 között nem csökkent itthon a rák okozta halálesetek száma, miközben a szív- és érrendszeri betegségek esetében sikerült előrelépni. A nemzeti rákregiszter szerint a férfiaknál a leggyakoribb daganattípus a bazalioma (bőrrák), ami tipikus semimalignus daganat. Szerencsére nem ad távoli áttétet, nem okoz halált. Ugyanakkor folyamatosan kiújul, ezért előírás a félévenkénti kontroll. A többi bőrdaganat viszont rosszindulatú, ezért is kell komolyan venni a növekedő, esetleg fekélyes bőrkinövéseket, bőrelváltozásokat.

A második leggyakoribb a tüdő- és hörgőrák, a harmadik a prosztatarák, ezt követi a vastagbélrák és a húgyhólyagrák. A prosztatarák viszonylag könnyen diagnosztizálható, 50 éves kor felett erősen javasolt a PSA vizsgálat. Ha az eredmény gyanúra ad okot, biopsziát végeznek. Érdekesség, hogy a húgyhólyagrák sokkal gyakoribb a dohányosoknál, a hólyagban kialakuló papilloma (növedék) nagyon sokszor rosszindulatú. A jó hír, hogy ha időben felfedezik, hatékonyan kezelhető.

Nőknél az emlőrák a legelterjedtebb, ráadásul egyre fiatalabb korban jelentkezik. Folyamatosan emelkedik a terhesség után kialakuló daganatok száma. Az emlőrákot sorrendben a bőr-, hörgő- és tüdőrák, a vastagbél- és petefészekrák, valamint a melanoma követi.

A szakember külön is kitért arra, hogy a vastagbélrák rendkívül agresszív daganat, korai diagnózissal viszont jó eséllyel gyógyítható. Létezik székletvérvizsgálat, ez azonban nem megbízható, viszont a vastagbéltükrözéssel már a rákmegelőző állapot, azaz a polipok jelenléte is százszázalékos biztonsággal kimutatható. Ötven év felett mindenkinek ajánlott elvégeztetni a tükrözést, családi halmozódás esetén korábbra kell hozni az első vizsgálatot. Szintén jó eséllyel megelőzhető a melanoma, ami egyet jelent az anyajegyek változásának figyelésével és a megfelelő napvédelem biztosításával.

A felsoroltakon kívül évente, de legalább kétévente érdemes átfogó állapotfelmérést végeztetni, ebbe beletartozik a mellkasröntgen, a szemészeti és a laborvizsgálat. Lényeges a fogászati szűrés, férfiaknál a havi hereönvizsgálat – a hererák ma már rendkívül hatékonyan gyógyítható – és 50 év felett a prosztataszűrés, nőknél a méhnyakrákszűrés és 40 év felett az ultrahangot kiegészítő mammográfia. A mellek változása tapintásos önvizsgálattal is figyelemmel követhető, ezt mindig a menstruációs ciklus után kell megtenni. Népbetegség a pajzsmirigy-alulműködés: a TSH ellenőrzésével nagyobb az esély az esetleges ciszta, bögösödés felismerésére.

Dr. Nagy Judit a rizikókkal kapcsolatban külön is kiemelte a dohányzást. Nemcsak a nikotin miatt, hanem azért is, mert több száz káros anyagot lélegzünk be, amikor cigarettázunk. Negyvenéves korra húsz százalék lesz a tüdőrák esélye azoknak a körében, akik 20 évesen elkezdtek dohányozni. Komoly kockázati tényező az alkoholfogyasztás is, ami a májdaganat mellett a szájüregi rák, a nyelőcsőrák, a gyomorrák és a vastagbélrák rizikóját növeli.

Védőoltások is segítségünkre lehetnek a rákmegelőzésben. A HPV elleni vakcina beadásával a petefészekrákot, míg a hepatitiszoltással a fertőző májgyulladás B típusát kerülhetjük el. Ne feledkezzünk meg a sportolásról sem! Napi harminc perc mozgással máris sokat tettünk egészségünk megőrzése érdekben.