A fogszuvasodás és a fogágyi elváltozások népbetegségnek számítanak Magyarországon, a legfrissebb felmérések szerint hazánk e tekintetben az utolsó helyek egyikén áll az európai rangsorban. Bár egyes fogászati beavatkozások 2000 novembere óta ingyenesek, alig növekedett a fogorvoshoz járók száma, ami azt jelenti, hogy a fogorvosi rendelőket nem a pénzhiány miatt kerülik az emberek.

Megdöbbentő adat, hogy egy közelmúltban elvégzett széles körű közvélemény-kutatás válaszadóinak mindössze hat százaléka tartotta a szájápolás fontos részének a rendszeres fogászati ellenőrzést. Nem véletlen tehát, hogy a lakosság kevesebb, mint 15 százaléka ellenőrizteti fogait prevenciós jelleggel, miközben 2001-ben Magyarországon fejenként csupán 0,6 darab fogkefét és 2,8 tubus fogkrémet használtunk el.

Ennél is sokatmondóbb adat, hogy míg itthon a tizenkét éves korosztály háromnál több szuvas foggal rendelkezik, Svédországban ez a szám kevesebb egynél. A 35–49 év közötti magyarok fogainak több mint a fele szuvas, tömött vagy hiányzik, a 65 év feletti lakosság huszonöt százalékának egyáltalán nincs foga – ezzel szemben a skandináv államokban alig találni ilyen embert.

Pedig a fogak elvesztése nemcsak esztétikai probléma, kihatással van az emésztésre, a gyomorműködésre is, a rossz fog ráadásul számos megbetegedés kiindulópontja lehet. A megelőzés legegyszerűbb módja a helyes szájápolás, aminek egyik fontos eleme a fogmosás. Nem mindegy azonban, hogyan használjuk a fogkefét! Dr. Szolnoki Lajos háziorvos szerint ínyvisszahúzódáskor a gyökér felülete szabaddá válik, ezzel megszűnik a zománc védőhatása, ilyen esetben kerülni kell a kemény szőrű fogkefét és az erősen szemcsés, súroló hatású fogkrémet.

Mivel a savas kémhatású ételek fellazítják a fogzománc állományát, nem jó gyümölcs vagy savanyúság fogyasztása után fogat mosni, ahogyan téves az a felfogás is, hogy az almaevés pótolja a fogmosást. Minden egyéb esetben az étkezések után mossunk fogat, s ha erre nincs is mód, a reggeli és esti szájápolást semmiképpen se mulasszuk el.

A fogkefe legyen közepesen kemény, a fogkrém szemcsementes, mosás közben a kefét körkörösen mozgatva fogról fogra haladjunk, a művelet pedig legalább három percig tartson. Ajánlott a vibrációs technika alkalmazása – ebben segítenek a motoros fogkefék –, a fogkefe és fogíny széle körülbelül 45 fokos szöget zárjon be, ezzel ugyanis a sörték csúcsai a fogak közötti résbe is eljutnak. Minden fog felületét meg kel tisztítani, az elülső és hátsó oldalakat, valamint a rágófelületeket és a réseket is.

Jó tudni, hogy a keresztirányú súrolás, vagy a túl erős nyomás hosszú távon káros lehet, mivel lekoptathatja a vékony fogzománcot. Amennyiben a fognyak szabadon marad, ne használjunk fehérítő hatású fogkrémet. Nagyon fontos, hogy elalvás előtt soha ne együnk! Javallott a fogselyem használata, ami nagy hatásfokkal távolítja el a fogközökben és az íny tövében felhalmozódó lepedéket, más néven plakkot. Érdemes a nyelv felületét is alaposan átmosni a fogkefével, ezzel megszabadulhatunk a kellemetlen szájszagért felelős lepedéktől.

A kellemetlenségek mellett a rossz fogak miatt kialakuló gócok allergiás kórkép kiindulópontjai lehetnek, de gyakran kérnek gócvizsgálatot a szemész, fül–orr–gégész, reumatológus, ideggyógyász és belgyógyász szakorvosok is. Olyan panaszokat nem okozó krónikus gyulladások is idetartoznak, amelyek következménye a távoli szervek akut vagy krónikus, panaszokat okozó megbetegedése.

Minden fog gócnak tekintendő, amely elhalt, mély, szuvas üreget tartalmaz, esetleg eredménytelenül vagy szakszerűtlenül kezelték a gyökerét, sérülés érte és nem részesült ellátásban. Szintén veszélyforrást jelentenek a letört fogak, a fogágyban maradt, az arcüregbe került gyökerek, a gyökér körüli röntgenárnyékot is adó granulómák, illetve a ciszták, ezért ezeket sem szabad elhanyagolni. Léteznek úgynevezett parodontális (fogágyi) gócok is, ezekre a duzzadt, vérző fogíny, az érzékeny fognyak és a rossz szájszag figyelmeztet.

Knp.