Az emlőrák a nők egyik leggyakoribb rosszindulatú daganata. Magyarországon évente több mint 6000 új megbetegedést regisztrálnak, és 2700-nál több asszonyt veszítünk el miatta.

A betegség okát nem ismerjük, csak elősegítő tényezőit. Ezek: az életkor – 30 éves kor fölött a felfedezett esetek száma nő, 40–45 éves korban még magasabb, 50–70 éves korban a leggyakoribb az előfordulás. Gyakoribb az emlőrák, minél fiatalabb életkorban kezdett a hölgy menstruálni. Fokozza a rizikót, ha már volt valamilyen jó- vagy rosszindulatú emlőelváltozása, ha nem szült-szoptatott, ha a családban emlő-, petefészek- vagy vastagbélrák fordult elő, ha a klimax után hormonpótló gyógyszereket szed(ett). A kialakulást „segíti” a túlsúly, a nagy testméret, a túlzott alkoholfogyasztás, a testmozgás hiánya, az elszenvedett sugárhatások nagyobb mennyisége, az egészségtelen táplálkozás, illetve a dohányzás is. Komoly rizikótényező, ha genetikai eltérés van (a BRCA1 és BRCA2 kromoszóma károsodása), ami egyben családi emlőrákhalmozást is jelent.

A megelőzés legfontosabb része az, ami rajtunk, az életmódunkon, a rossz szokásainkon múlik. Sajnos, ha mindent megteszünk, akkor sem tudjuk teljesen megelőzni a betegséget. Fontos viszont, hogy a daganatot minél korábban vegyük észre, mert a korai, kis, a környezetre még nem terjedő emlőrák 95%-ban gyógyítható. A korai felfedezést nevezzük másodlagos megelőzésnek, szekunder prevenciónak. Erre a legfontosabb módszer a rendszeresen végzett mammográfiás vizsgálat.

Hazánkban 2001-ben vezették be a 45–65 év közötti asszonyok kétévenkénti, meghívásos mammográfiás szűrővizsgálatát, amit csak erre alkalmas mammográfiás centrumokban végeznek. A központok az ÁNTSZ-től kapják meg a hozzájuk tartozó kerületek 45–65 év közötti nők címlistáját. A centrumok ezután levelet írnak, amelyben a vizsgálat leírása és a felajánlott időpont szerepel.

A vizsgálat néhány percig tart. Mindkét mellről két felvétel készül, amelyhez az emlőt elég jelentősen össze kell nyomni ahhoz, hogy a felvétel megfelelően értékelhető legyen. Van, akinek ez fájdalmat okoz, de csak ritkán jeleznek erős fájdalmat. Aki úgy áll hozzá a vizsgálathoz, hogy az egészsége érdekében nagyon fontos, könnyebben viseli ezt a kis kellemetlenséget.

A felvételeket egymás után két szakorvos leletezi. Amennyiben nincs rosszindulatú daganatra utaló eltérés, levélben elküldik a leletet a hölgynek. Ha olyan eltérést találnak, ami miatt kiegészítő vizsgálatot tartanak szükségesnek (kiegészítő röntgenfelvétel, ultrahang, sejt- vagy szövetvizsgálat), telefonon vagy levélben értesítik őt, és megbeszélik a vizsgálat időpontját. A visszahívás nagyon ijesztő, de a visszahívottak nagyobb részénél csak jóindulatú eltérést találnak a szakorvosok.

Ha rosszindulatú daganatot találnak, a további kezelést az onkológiai bizottságban beszélik meg, amelyben radiológus, patológus, sebész, onkológus és onkoradiológus orvos vesz részt. Fontos, hogy mindenki részt vegyen a mammográfiás szűrővizsgálaton, mert sok betegnek az életét mentheti meg. (Folytatjuk)

Dr. Demeter Jolán

a Szent János Kórház Emlőszűrő Centrumának

vezető főorvosa