Az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. Az időben felfedezett emlőrák nagyon jó eredménnyel gyógyítható, a 10-15 milliméter alatti rákok műtéte és szükség szerinti kezelése után 95%-os a túlélési esély.

A korai felfedezésre a rendszeres mammográfiás vizsgálat a legalkalmasabb módszer. De hiszen Magyarországon csak 65 éves korig küldenek „behívólevelet”! Ez azt jelenti, hogy utána már nincs emlőrák? Vagy ha mégis van, akkor az idősebbekről már lemondtak? – kérdezik sokan.

Szó sincs erről! Az emlőrák is kifejlődhet, illetve tapinthatóvá, diagnosztizálhatóvá válhat nemcsak 65 év, de akár 90 év fölött is. A mi centrumunkban sem ritka, sőt havonta többször is előfordul, hogy 80-85 év feletti asszonynál találunk rosszindulatú daganatot. Mit tegyünk hát idősebb korban?

Bármikor kialakulhat nemcsak emlő-, hanem méh- vagy petefészek-daganat, ezért nőgyógyászati vizsgálat időskorban is javasolt, különösen akkor, ha valamilyen panasz van (leggyakoribb a véres vagy egyéb váladékozás a hüvelyből). A szakorvos megtapintja a melleket is, és ha gyanús elváltozást tapasztal, radiológushoz küldi a beteget. Ha az idős asszony tapint vagy lát valamilyen eltérést a mellében, forduljon orvoshoz, aki szintén hozzánk küldi a beteget. Ha semmilyen eltérés nincs, akkor is változatlanul az időszakos mammográfiás szűrővizsgálat (kétévente, nagyon idős korban, panaszmentesség esetén ritkábban).

Nem ritkán találunk, főleg nagyon idős asszonyokon, hatalmas, kifekélyesedő, váladékozó, áttéteket adó emlőrákot. Sajnos az idősebbek sokszor inkább elhallgatják a bajt, nem akarnak gondot okozni családjuknak, azt hiszik, hogy már nem lehet, vagy nem érdemes megoperálni. Ezt az állapotot feltétlenül meg kell előzni: akárhány éves is valaki, akármennyire is szégyelli, vagy nem akar senkit terhelni betegségével, forduljon orvoshoz! A daganatot időskorban is el lehet távolítani, még kezelni is lehet, de a fentebb leírt, előrehaladott esetekben már nem mindig van segítség.

Attól sem kell félni, hogy a többi szerv állapota miatt az idős nő már nem operálható, mert a szakorvosok minden szükséges vizsgálatot elvégeztetnek, ha kell, műtét előtt megfelelő gyógyszerekkel kezelik, és így, képzett altatóorvosok segítségével, a nem túl hosszú műtét elvégezhető. A szervezetet ráadásul nem terheli meg annyira, hogy utána hosszan feküdni kellene. Jó, ha a hölgy családja el tudja őt látni néhány hétig, amíg lábadozik, de általában az idős beteg is hamar visszanyeri eredeti, testi-lelki jó állapotát.

Ha nincs ilyen támasz – mert sajnos ez sem ritka –, akkor segítségért lehet fordulni a háziorvos mellett dolgozó ápolónővérhez, az egészségügyi szociális nővérekhez, vagy a segítő szervezetekhez, például a Magyar Rákellenes Ligához, a Rákbetegek Országos Szövetségéhez, vagy a Budapesten és az ország számos helyén működő önsegítő betegklubokhoz.

Dr. Demeter Jolán

a Szent János Kórház Emlőszűrő Centrumának

vezető főorvosa