Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Egészséges Hegyvidék

Előzzük meg a vastagbélrákot!

A vastagbélrák gyakori daganat, azonban az időben felismert esetek jól kezelhetők, gyógyíthatók. Mivel szűrés révén nagy biztonsággal megállapítható a tumor jelenléte, a megelőzés szempontjából a tünetmentes felismerésre kell törekedni – hívta fel a figyelmet az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem februári előadásán dr. Sike Róbert, a Budai Egészségközpont gasztroenterológusa, aki a betegség kezelésének lehetőségeiről is beszélt.

Egy sokak számára rettegett betegségről, a végbélrákról tartott előadást dr. Sike Róbert az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi előadásán a MOM kupolatermét megtöltő közönségnek. A Budai Egészségközpont gasztroenterológusa a rendkívül gyakori daganatos elváltozással kapcsolatban a szűrések fontosságát hangsúlyozta, mint mondta, a még tünetmentes vastagbélrák jó eséllyel kezelhető.
A szakember a vastagbél anatómiájának bemutatásával kezdte ismertetőjét. A vastagbél (colon) az emésztő- (vagy gyomor-bél-) traktus utolsó szakaszát képezi. Tágabb értelemben magában foglalja a végbelet (rektum) is, körülbelül 130-150 centiméter hosszú, átlagos átmérője 6 centiméter. Fordított U-alakban helyezkedik el a hasüregben.
Kezdeti szakaszán, a jobb alsó hasfélben foglal helyet a vakbél. Érdekesség, hogy a vakbélgyulladás valójában az itt található, kisujjnyi vastag, 10-12 milliméter hosszú féregnyúlványt érinti.
Az iparilag fejlett országokban a természetes halálozási okok között a második helyen állnak a daganatos megbetegedések, ezeken belül a vastagbélrák (colorectalis carcinoma – CRC) a második leggyakoribb. Szomorú tény, hogy egy húsz európai országra kiterjedő felmérés szerint Magyarországon a legmagasabb a megbetegedés incidenciája (egy adott időtartam alatt újonnan keletkező esetek gyakorisága), és a vastagbélrák okozta halálozási arány az Európai Unió országai közül hazánkban a legmagasabb, kétszer akkora, mint az uniós átlag.
Döntően az idősebb korosztály betegsége, az összes eset 90 százaléka az 50 év felettieket, az előfordulás csúcsa a 65–70 év felettieket érinti. Férfiaknál a nőkhöz képest mintegy öt-tíz évvel korábban jelentkezik.
A betegség 70-75 százaléka véletlenszerűen alakul ki, 20-25 százaléka családi halmozottságot mutat, de nincs génszintű kapcsolat, míg 3-4 százalékban örökletes. Amennyiben egy elsőfokú rokon érintett a vastagbélrákban, a betegség megjelenésének rizikója duplázódik, ha 50 év alatti vagy több rokon érintett, akkor többszöröződik a kockázat.
Jó tudni, hogy a helyes étrend nem előzi meg teljesen a vastagbélrák kialakulását, azonban mérsékli ennek valószínűségét. Kockázatnövelő a vörös húsok, az alkohol, valamint a telített zsírok fogyasztása, a magas kalóriabevitel, az elhízás, a dohányzás és a cukorbetegség. Előnyös a zöldségben és gyümölcsben gazdag étrend, az aktív életmód, a diétás rostok, a kalcium, a folsav, a szelén és a legújabb kutatások szerint az aszpirin bevitele.
Fokozott rizikót jelentenek a gyulladásos bélbetegségek, valamint a bélben az évek során kialakuló polipok, amelyek a normális hámsejtek hisztopatológiai és molekuláris hatásokra történő transzformációjának következményei. Ötvenéves korban az emberek harmadában megtalálhatók a polipok, később ezek száma jelentősen megnő, ami azért lényeges, mert a vastagbélrákos esetek túlnyomó többsége innen indul ki.
A folyamat lassú, mintegy tíz-tizenöt év alatt zajlik le, a mutáció lehet öröklött, vagy az élet során szerzett. A vastagbélrákot általában akkor ismerik fel, ha már panaszokat okoz. Ilyenek az érsérülések, a bélszűkület, a kitapinthatóság, a széklet rendjének megváltozása, az elégtelen kiürülés érzés, a hasi fájdalom, a görcsök és a hasi puffadás, a széklettel távozó vér, ami lehet látható, de akár mikroszkopikus is. Általános tünet az étvágytalanság, a fogyás és a hányinger, a lényeg azonban az, hogy szinte mindig két-három tünet jelentkezik egyszerre.
Ebben az esetben haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Sajnos, az invazív rák kezelésében elkerülhetetlen a tumor sebészeti eltávolítása, aminek célja a bélműködés biztosítása, a bélelzáródás és más életveszélyes szövődmények megelőzése. A műtét során az orvos arra törekszik, hogy elkerülje a stomakészítést, erre viszont nem mindig van lehetőség.
Általánosságban elmondható, hogy 45 év felett mindenkinek, míg fokozott rizikó estén már 40 éves kortól érdemes elvégeztetni a daganat kimutatására alkalmas vizsgálatokat!

Hegyvidék Újság

(-os)