ŐSSZEL INDUL A STROKE-OVI PROGRAM
A járványhelyzet ellenére sem álltak le a stroke-ovi program előkészületei, ami élesben ősszel indulhat el a Hegyvidéki Mesevár Óvodában. A kezdeményezésről dr. Folyovich András főorvos, a Szent János Kórház Neurológiai Osztály – Stroke Centrum vezetője beszélt lapunknak, aki arra is kitért: meglepő módon a szokásosnál sokkal kevesebb stroke-betegük volt a koronavírus-járvány legerőteljesebb időszakában.
– Az agyi érkatasztrófa, azaz a stroke leginkább az időseket veszélyezteti. Miért épp az óvodások körében indítanak felvilágosító programot?
– Nagy reményeket fűzünk a Magyarországon először, a világon pedig másodikként a Hegyvidéki Mesevár Óvodában kipróbálandó stroke-ovi programhoz. Az óvodáskorú gyerekeknek játékos formában mutatjuk be a stroke tüneteit, hogy adott esetben a rájuk vigyázó nagymama, nagypapa számára segítséget tudjanak hívni. A gondolat onnan származik, hogy a stroke éppen a nagyszülők életkorában a leggyakoribb, és sok esetben nincs, aki mentőt hívjon, így nem jutnak hozzá időben a legmodernebb kórházi vérrögoldó vagy -eltávolító kezeléshez.
– Nem akasztotta meg a járványhelyzet az előkészületeket?
– Sajnos a járvány miatt nem tudtuk tartani a kapcsolatot a Hegyvidéki Mesevár Óvodába járó gyerekekkel és szüleikkel, valamint nem utazhattunk el Görögországba, Thesszalonikibe, hogy személyesen győződhessünk meg arról, ott már jól működik a tesztelés alatt lévő program. Persze nem töltöttük tétlenül az elmúlt hónapokat, mert a nemzetközi program kidolgozói, az úgynevezett Angels-szervezet munkatársai kérésére szakmai és stiláris szempontból véglegesítettük egy gyerekeknek szóló ötrészes online könyv, valamint egy hagyományos, papíralapú ismeretterjesztő mesefüzet magyar változatát. Mindkét kiadvány azokat a figurákat, eseményeket jeleníti meg, amiket szerepjáték formájában az óvodában tervezünk bemutatni.
– A koronavírus miatti rendkívüli időszakban több vagy kevesebb stroke-beteget kellett ellátniuk a kórházban?
– A járvány legerőteljesebb három hónapja alatt jelentős mértékben csökkent a sürgősségi betegfelvétel, előjegyzéses felvétel pedig nem történt. A személyzet egy része át lett irányítva, mi is kivettük tehát a részünket a járványkórházi feladatokból. A stroke-os esetek száma nemcsak nálunk csökkent nagymértékben, a magyarországi és a nemzetközi tapasztalatok is hasonlók. Háziorvosok és szakrendelők bevonásával jelenleg is folynak azok a vizsgálataink, amelyekben felmérjük, otthon maradtak-e a sürgősségi ellátást igénylő betegek. Ez esetben sem az ellátás hiányosságára gondolunk, hanem arra, hogy tarthattak a kórházi fertőzés veszélyétől. Eddigi eredményeink nem igazolják, hogy indokolt stroke-felvételek maradtak volna el a járvány idején. Ezért azt is vizsgáljuk, milyen okok miatt ritkulhatott a stroke ebben az időszakban. Határozott véleményt egyelőre nem alkothatunk; a lehetséges okokat ősszel statisztikai adatokkal alátámasztva szeretnénk tudományos fórumokon publikálni.