Az artrózis és az oszteoporózis népbetegségnek számít: hazánkban 50 év felett a lakosság 15–23%-át érinti, és több mint 1–1,5 millió ember szenved tőlük. Ez teszi a leggyakoribb mozgásszervi betegséggé Magyarországon az idősebb korosztályban. Az előadó részletesen bemutatta az ízületi kopás (artrózis) kialakulásának folyamatát, tüneteit, kezelési lehetőségeit – és legfőképpen azt, hogyan előzhetjük meg a komolyabb szövődményeket.

Mit jelent az ízületi kopás?

Az artrózis során az ízületek felszínét borító porc fokozatosan elvékonyodik, lecsiszolódik. Kezdetben „szigetszerű” kopások jelennek meg, majd ezek összeérnek, végül a csont a csonthoz kezd súrlódni. Az ízület merevvé, fájdalmassá válik. Mivel az agy így jelzi, hogy „nem éri meg” mozgatni, a beteg még kevesebbet mozog – ezzel tovább rontva az állapotot.

A kopás lehet primer (életkorral összefüggő), vagy szekunder (valamilyen sérülés vagy betegség következménye).

Tünetek és diagnózis

A ropogó, recsegő ízület önmagában nem kóros – a lakosság 85%-ánál fájdalommentesen előfordul. A baj akkor kezdődik, ha ezek a zajok fájdalommal társulnak. A diagnózis felállításához sokszor elég egy egyszerű röntgenfelvétel, hiszen a porc nem látszik ugyan, de a csontok közti távolság utalhat annak vastagságára. A kopás súlyosságát négy stádiumba sorolják – ezt hívják „grade”-nek.

A mozgás a legjobb orvosság

Dr. Paukovits Tamás előadásának egyik legfontosabb üzenete: a mozgás gyógyít. A kisebb megterheléssel járó fizikai aktivitás – úszás, séta, jóga, tai chi – nemcsak az izmokat erősíti, hanem stabilizálja az ízületet, csökkenti a fájdalmat, javítja a közérzetet. Több nemzetközi kutatás is bizonyította, hogy napi 30 perc séta akár hat héten belül is jelentős fájdalomcsökkenést eredményezhet.

A testsúlycsökkentés szintén kulcsfontosságú: minél kisebb teher nehezedik az ízületekre, annál lassabb lesz a kopás.

Műtéti elkerülés: mi működik és mi nem?

• Gyógyászati segédeszközök: Az ízületrögzítő ortézisek hosszú távon nem ajánlottak, mert tovább merevítik az ízületet és fokozzák a betegségérzetet. A talpbetétek hatása nem meggyőző tudományosan.
• Lökéshullám-terápia: Heti rendszerességgel, 12 héten keresztül alkalmazva fájdalomcsillapító és funkciójavító hatású lehet.
• Gyógyszeres kezelések:
  • A paracetamol hatása hosszú távon megegyezik a placebóéval, ráadásul a májat is megterheli.
  • A nem szteroid gyulladáscsökkentők és az opiátok (mint a morfium) sem nyújtanak fenntartható megoldást.
  • A szteroid injekciók gyors hatásúak, de ismételt alkalmazásuknál csökken a hatásidejük.
  • A hialuronsav lassabban hat, de kevesebb mellékhatással jár, és hosszabb távú javulás is elérhető vele, különösen más fájdalomcsillapítókkal kombinálva.
  • A PRP (vérlemezkében gazdag plazma) ígéretes egy enyhébb fokú kopásnál.

A különféle „porcerősítő kapszulák” hatásosságát egyelőre nem támasztják alá megbízható vizsgálatok. Kollagénnel kapcsolatban is inkább esztétikai előnyökről beszélhetünk, mint valódi porcvédelemről.

Sebészeti megoldások

Ha minden más kudarcot vall, a műtéti megoldás jöhet szóba – például térd- vagy csípőprotézis beültetése. A műtétek után a gyógytorna és az otthoni torna elengedhetetlen részei a rehabilitációnak.

A legújabb fejlesztés a robot-asszisztált protézis beültetés, amely nem általános méretet, hanem az egyén saját anatómiáját veszi figyelembe. A robot egy kamerarendszer segítségével készíti el a műtéti tervet – ez a módszer az utóbbi évek egyik legnagyobb innovációja az ortopédiában.

Záró gondolat

Dr. Paukovits Tamás hangsúlyozta: az egészségmegőrzés és a megelőzés mindig sokkal olcsóbb, mint a későbbi kezelések. Egy tanulmány szerint minden megelőzésre költött 1 dollár 100 000 dollárnak felel meg a későbbi egészségügyi kiadásokban.

A legjobb tanács tehát: mozogjunk többet, figyeljünk a testsúlyunkra, és ha fáj – ne hagyjuk annyiban, kérjünk szakorvosi segítséget!

Az egész előadás megtekinthető itt: https://youtu.be/lQSofk9EeFM

További események elérhetőek: Hegyvidéki Kulturális Szalon | XII. Törpe utca 2.