A sokak életét megkeserítő stresszről esett szó az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi előadásában a MOM Kulturális Központban. Dr. Császár Noémi, az Országos Gerincgyógyászati Központ osztályvezető pszichológusa bevezetőjében elmondta, legértékesebb kincsünk az idő, hiszen az állandóan fogy, mindig kevesebb van belőle. Ezért fontos, hogy az időbeosztásunk a boldogságunkat szolgálja. Sajnos, ez sokszor nincs így, ami stresszhelyzetet eredményez. Ahogyan az is, amikor a vágyainkkal ellentétesen élünk, leginkább azért, mert úgy gondoljuk: máshogyan nem tudjuk megteremteni anyagi biztonságunkat. A magunkkal való elégedetlenség is a stressz forrása lehet.
Orvosi szempontból a stressz olyan túlingerelt állapot, amit rossznak tartunk, illetve képtelenek vagyunk feldolgozni. Elmondható, hogy részben saját magunk idézzük elő. Nem véletlen, hogy a kisgyerek kétéves koráig semmitől sem fél, sőt tériszonya sincs.
Léteznek ugyanakkor stresszt okozó velünk született félelmek: a kígyótól, az erős hangoktól, a sötétségtől való rettegés a legtöbb emberben genetikailag kódolt. Ezekről nem tehetünk, viszont tudunk hozzájuk alkalmazkodni. Belső rendszerünk ugyanakkor felnőttkorban is változik, idősödve egyre több mindentől tartunk. Dr. Császár Noémi szerint a stressz egyénfüggő, de mindenképpen vagy valamilyen valós veszély, vagy egy jelenség túlreagálása váltja ki.
A jó stressz, más néven eustressz örömforrásként jelentkezik, és felszabadítja a boldogsághormonokat – erre nagyszerű példa a szerelem érzése, vagy a lelkesedés valami iránt. A másik típus a distressz, azaz a rossz stressz. Ezt negatív hatások okozzák, több annál, amennyit tolerálni tudunk.
Érdekes, hogy stresszmentes környezetben az agy előbb-utóbb ingereket hoz létre, a szervezetnek ugyanis szüksége van a jó stresszre. Kétféle válaszreakciót különböztethetünk meg: a testi a vegetatív válasz, ilyenkor például elgyengülünk, vagy megszédülünk, míg a lelki a fantázia világa, amikor mindenben veszélyt látunk.
Mindig az a kérdés, hogyan dolgozzuk fel a stresszhelyzeteket. Általában először megpróbálunk ellenállni, aztán lassanként kimerülünk, végül feladjuk a küzdelmet. Az első gondolatunk az, miként tudunk megszabadulni a stressztől – eközben rengeteg hormon szabadul fel, nő a vörös- és fehérvérsejtek száma, az adrenalinszint, lemerül a szerotoninszint, emelkedik a vérnyomás, a máj cukorral bombázza az agyat.
Belül tehát lezajlik a menekülés, valójában azonban ez nem történik meg: helyette kapkodni kezdjük a levegőt, hiperventillálunk, kiszárad a szánk – ezek a distressz tünetei. Ha ez hosszú távon fennáll – rossz élethelyzet, betegség, családi gondok miatt –, romlani kezd a koncentrációs képességünk, ingerlékenyebbé válunk, fáradékonyság jelentkezik, nehezen alszunk, korán ébredünk. Csupa olyan tünet ez, ami tovább rontja állapotunkat.
A stressz megszüntetéséhez elsősorban pozitív gondolkodásra van szükség. Ebben a kulturális szokások dominálnak: az olaszok pozitívan állnak egymáshoz, az angolok az időről társalognak, míg a magyarok, ha találkoznak, rögtön a bajaikról kezdenek beszélni. Ez azért fontos, mert a gondolataink áthatnak minket, a negatív érzelmek előbb-utóbb önbeteljesedő jóslatokká válnak, míg a pozitív gondolkodás kiemel a nehéz helyzetekből.
A gyakori vagy állandósuló stressz szervi elváltozásokhoz, refluxhoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, emésztési zavarokhoz vezethet. A lényeg, hogy a mának éljünk, és ne a távoli jövőnek, különben soha nem leszünk boldogok. Ezért hatékony stresszmentesítő a mával foglalkozó problémamegoldó, valamint az érzelemközpontú gondolkodás. Ez utóbbi nem engedi elraktározni a haragot, és minden látható ok nélkül is kifejezi szeretetét.
Bizonyítottan gyógyító erejű az altruizmus. A tapasztalatok szerint az önzetlen viselkedés, mások segítése jótékonyan hat az immunrendszerre, megelőzi a betegségek kialakulását. Ezzel szemben a bennünk lévő harag, a veszteség érzése és a bűntudat tönkreteszi a testünket.
A megbocsátás önmagunknak és másoknak megóvja egészségünket, ahogyan a nevetés során jelentkező rekeszizommozgással felszabaduló endorfin, a sport, a hobbi, a társaság, az érintés és az ölelés egyaránt segít megszabadulni a stressztől. Legalább ennyire fontos, hogy a vágyaink szerint éljünk, próbáljuk meg minden napunkat boldoggá tenni, és ajándékozzuk meg környezetünket is ezzel az élménnyel.

Hegyvidék Újság