Az Egészséges Hegyvidék program keretében megtartott rendezvényen dr. Csáthy Anna, a Szent János Kórház fül-, orr- gége és szájsebészeti osztályának főorvosa a kóros fülzúgásról is beszélt, mint elmondta, a rendkívül kellemetlen tünet a nemzetközi felmérések szerint a világ népességének mintegy harminc-negyven százalékát érinti.

A szokásoknak megfelelően ezúttal is a MOM Kulturális Központ Kupolatermében megrendezett előadás bevezetéseként dr. Csáthy Anna a fül részeit ismertette a jelenlévőkkel. Elmondta, hogy a külső fülhöz tartozik a csontos és porcos külső hallójárat, a külső és a középső fület a dobhártya választja el egymástól. Ehhez kapcsolódik a kalapács nyele, amelyhez az üllő, majd pedig a kengyel csatlakozik. Ezek a csontok közvetítik a dobhártyán létrejövő hanghullámok rezgéseit a belsőfülhöz.

A fülkagylón leggyakrabban sérülésekkel, bevérzésekkel, illetve gyulladásokkal találkoznak az orvosok. Gyakori a fiatalok körében közkedvelt piercing okozta keloidos hegesedés, a porchártyasérülés, míg a téli időszakra a fagyásos kórképek jellemzőek. A túlzott napozás okozta úgynevezett keratosis solaris ugyancsak sűrűn előfordul, ahogyan más típusú elváltozások sem kímélik ezt a testrészt. Ilyen a chondrodermatitis, azaz a krónikus porchártyagyulladás, amelyet műtéttel lehet eltávolítani.

Nem ritka a hallójárat mélyén ferdén található dobhártya sérülése sem, amely akár egy közepesen erős ütés követeztében is kialakulhat. A perforáció nagyjából hat hét alatt gyógyul, de egyes hosszantartó betegségeknél tartósan megmarad a szakadás, ez pedig csak műtéti úton zárható össze. A középfül leggyakoribb elváltozásai közé sorolható még a gyulladás, a hurut, illetve a középfül allergia.

Tavasszal és nyáron gyakorta megesik, hogy valamilyen rovar kerül a hallójáratba. Ebben az esetben ajánlatos néhány csepp olajat, vagy vizet csepegtetni a fülbe, és minél hamarabb felkeresni a fül-orr-gégészeti szakrendelést. Itt injekciós átöblítéssel szabadítják meg a pácienst a dobhártya előtti árokban megbúvó rovartól. Nagyon fontos, hogy rovarirtó sprayt tilos befújni a fülbe.

Nemzetközi felmérések szerint a lakosság mintegy harminc-negyven százalék szenved fülzúgástól, amely lehet objektív, azaz mások által is hallható, valamint szubjektív, amikor csak a beteg érzékeli ráadásul fizikai eszközökkel sem mérhető. Előbbit a középfülben található izmok görcse okozza, ez kellemetlen pattogó hanggal jár, míg utóbbi megjelenhet csengés, morajlás, berregés, sziszegés, vagy akár csobogó hang formájában. A fülzúgás okát nagyon nehéz felderíteni, a beteget szemészhez, neurológushoz, belgyógyászhoz, pszichiáterhez, radiológushoz, reumatológushoz és audiológushoz küldik, de még ekkor sem biztos, hogy fény derül valamilyen elváltozásra vagy betegségre. A tapasztalatok szerint a páciensek 1-2 százaléka egész nap szenved a hangoktól, 8 százalékuknál a jelenség alvászavart okoz.

Jó tudni, hogy a kellemetlen kórképet egyes antibiotikumok, vízhajtók, a kemoterápia, illetve a különféle szalicilát tartalmú gyógyszerek, köztük a Kalmopyrin, valamint akár zajártalom is kiválthatja. Mindemellett előidézheti a hallójárat elzáródása, a középfül gyulladása és a dobhártya sérülése is, ezekben az esetekben a fülzúgás rendszerint halláscsökkenéssel jár együtt. Amennyiben a hallás élesség nem változik, a zúgás általában nem vezethető vissza a fül megbetegedésére, vagy sérülésére.

Kezelése igen összetett, rendszerint infúziót, szteroidokat, különböző antidepresszánsokat, pszichoterápiát, hiberbárikus oxigénterápiát alkalmaznak az orvosok, ahogyan az életmódváltás is eredményre vezethet. Hasznos lehet a TRT áthangolás, ennek lényege, hogy egy olyan hallókészüléket adnak a betegnek, amely különböző hanghatásokkal képest elterelni az agy figyelmét a fülzúgásról.

A hallójárat tisztítása is szóba került, a főorvosnő ezzel kapcsolatban mindenkit megnyugtatott, hogy nem szükséges drága fültisztító sprayt beszerezni a patikában. Bőven elésg, ha időnként néhány csepp olajat cseppentünk a fülünkbe, ami lehet parafin-, ét-, vagy babaolaj is. Vigyázzunk a fültisztító pálcikával, ezzel ugyanis könnyen beljebb nyomhatjuk a zsírt a dobhártya irányába, így az lassan felgyülemlik, és végül csak a szakrendelésen távolítható el egy alapos átmosással. Ráadásul - ugyan ritkán-, de előfordulhat, hogy a pálcika vége átszúrja a dobhártyát.